Lehet-e magyar verset idegen nyelvre fordítani? Ha igen, vajon Adyt nehezebb-e?

Mit lehet kezdeni az ’ugar’ szóval, hogy értelmezhető egy fordításban az a kifejezés, hogy ’kúnfajta’, és egyáltalán, mit jelenthet az ’ellovan’?

Miben különbözik egy fűnyíró használati utasításának leírása egy vers verstanilag pontos fordításától, és mitől más a műfordítói alkotás?

Elviseli-e a vers a fordítás során szükségszerű értelmezést? Hogyan építhető fel a fordítás egy másik nyelv másfajta történeti-történelmi hátterű szókészletéből?

Mennyire sérül az írói szándék, miközben figyelni kell a versformák szigorú megkötéseire, a hangsúly dinamikájára, az adott nyelv zeneiségére, hangulatára, ritmusára?

A kérdések persze költőiek, de a válaszokat is költők, műfordítók adják meg: Mesterházi Mónika kérdezi Nádasdy Ádámot, Imreh Andrást és Wilhelm Drostét.

 Az Ady halálának évfordulójára tervezett versfordításról szóló beszélgetés a Három Holló kávézóban, 2020. március 3. 18.00.

 Jegyek online váltható: 1000 Ft/ db.