RÉV Színház (Győr): Világgá

Színészek: Balla Richie, Demecs Eszter m.v., Forgács Fanni m.v., Nagy Zsolt Zsozsa, Szántó Dániel
Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida m.v.
Rendező: Tárnoki Márk m.v.

Történetünk szereplői fiatal felnőttek (persze ez nézőpont kérdése… ahogy öregszik az ember, egyre tágul a kategória, amit úgy nevez: fiatal). Élethelyzetük különböző, de mindannyian megrekedtek valahol, valamiben. Beragadtak. Egy szerelembe, a gyászba, saját magukba. Van, aki még kitörne, de nincs hozzá elég ereje. A gyerek, a család, a szerelem, a megállapodás csodálatos és egyben fojtogató élménye gyúrja össze a szereplők különböző történeteit, az egymásba gabalyodott szálakat.

A színészek improvizációiból, saját életük élményeiből és csapongó fantáziájukból született a drámai anyag. Központi témánk egy érzés. A beragadás, beszorulás érzése. Eljön egy pillanat, talán minden ember életében, amikor úgy érzi, beszorult a saját életébe. Nevezhetjük ezt kiégésnek, vagy a társadalmi mobilitás hiányának, perspektívák eltűnésének, vagy akár letelepedésnek, megállapodásnak is. Az az élmény, amikor az ember megsejti, hogy mi a súlya a létezésének, és cselekedeteinek mi a jelentősége a világban. Hogy mik a lehetőségei, és milyen felelősségek nyomják a vállát… Amikor az ember belegondol, hogy ő már nem lehet akárki és akármi. Biztos, hogy már nem leszel profi futballista a Premier League-ben, se klasszikusbalett-táncos… tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász meg pláne nem…. de lehet, hogy elköltözni se fogsz soha, nemhogy az országból, de még a városból se… és akkor jön a kísértés, a dac, a pánik. Dehogynem! Az életem, a boldogságom a saját kezemben van, úgy alakítom, ahogy akarom! És beköszöntenek a hirtelen döntések, a kétségbeesett menekülés, a fájdalom, az elszakadt szálak… vagy épp az inspiráló kalandok. Nézőpont kérdése.

Az előadás hiperrealista stílusa, a helyszín valódi környezete, a színészek természetes játéka, létezése, a szerepeik saját magukhoz való közelsége létrehoz egy mikro-realista világot, amit a legtermészetesebb módon termékenyít meg az álmok, a szilaj fantázia világa. A történetben tehát az életközeliség és a szürreália, a valóság és a fikció azonos súllyal van jelen. Abból indulunk ki, hogy minden, amit el tudunk képzelni, az van. A szereplők fantáziája, képzeletük, vágyaik ugyanúgy léteznek, mint a leveses kanál a vasárnapi ebédnél. Sőt, az ember talán erősebben, valóságosabban ki van szolgáltatva ezen nem látható dolgoknak, mint a láthatóaknak….

Támogatók: IME, EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap

https://www.revszinhaz.hu/, https://www.facebook.com/revszinhazgyor

16 éven felülieknek!

Az előadásban a színészek elektromos cigarettát használnak, ami nikotint nem tartalmaz.

Korlátozott nézőszám!

Az előadás hossza: 90 perc